Házi kenyérsütés

A sütés mindig is közel állt hozzám, mivel egy sütőipari vállalkozásunk van. Már gyerekként is imádtam a frissen sült kenyér illatát a pékségben. A családi összejövetelekre régebben is gyakran én készítettem a süteményeket is, mindig kísérleteztem valami új recepttel.
Fehér kenyeret ritkán eszünk, inkább a magos, rozsos, teljes kiőrlésű kenyereket részesítjük előnyben.

Mióta Olaszországban élek, nem igazán sikerült megtalálnom a kedvenc pékségemet. Szicílián, a párom szülőföldjén főleg durumlisztből (grano duro) készítenek kenyereket. Ez az elején nem nyerte meg a tetszésemet, mert az otthon megszokotthoz képest sokkal ’rágósabb’, meg kell dolgozni az elfogyasztásáért, de mostanra már a kedvencem lett. Mikor hazamegyünk a családhoz, mindig alig várjuk az ottani kenyeret, ami a legfinomabb csak úgy magában, egy kis olívaolajjal és oregánóval meghintve.

Viszont északon, ahol élünk már nehezebb dolgunk van. A legtöbb kenyér fél napnál tovább nem áll el, másnap már mehet a kukába. Magos, vagy teljes kiőrlésű kenyeret pedig csak az fogyaszt, aki fogyókúrázik. Ezen felül nagyon magas ára van, 4-10 euro között mozog egy kg kenyér ára.

Úgy döntöttem, otthon készítem inkább a kenyeret. Persze elég időigényes munka, így nincs rá mindig időm.  A párom imádja a kenyeret, főleg az általam sütöttet, ezért időnként megörvendeztetem vele.

Tavaly készítettem kovászt is itthon. Az igazi kovásszal készült kenyérnek nincs párja. Izgalmas volt itthon feléleszteni, majd nevelgetni, etetni a kis gyerkőcünket, a kovászt. Még Sziciliára is leutaztattuk magunkkal, így csináltam egy tucat kenyeret az egész famiglia-nak. De aztán idő hiányában nem nevelgettem tovább a kovászt, kenyeret sem készítettem nagyon.

Pár hete azonban újra megjött a kedvem a kenyérsütéshez. Mivel nyáron kevesebb kenyeret eszünk, kovászt most nem érleltem, csak szárított élesztővel, vagy szárított kovásszal csinálok kenyeret. Ősszel majd biztosan újra nevelek egy kis kovászt.

Megosztok veletek néhány receptemet, süssetek ti is házi kenyeret!